A Fenntartható divatmárka menedzsment szakirányú továbbképzés vezetőjével, Szilágyi-Csüllög Mónikával, beszélgettünk arról, hogy hogyan vonta be hallgatóit a Fenntarthatósági témahét, divattal foglalkozó workshop oktatási programjának összeállításába. 

Ez a szakirányú továbbképzés még egészen új, hiszen csak tavaly indult, a nagy jelentkezőszám alapján viszont hamar népszerű lett. A program vezetője és az oktatók pedig igyekeznek minél több éles helyzetben bevetni a hallgatókat.  

 

A PontVelem Egyesület kért fel arra, hogy a Fenntarthatósági Témahét elnevezésű projektben részt vegyél fenntartható divattal foglalkozó szakemberként. Milyen programot dolgoztál ki a projektben? 
 

Szilágyi-Csüllög Mónika: Igen, 2020 őszén kezdtünk el arról beszélgetni az Egyesülettel, hogy milyen módon tudnánk csatlakozni a Fenntarthatósági Témahéthez. A METU Fenntartható divatmárka menedzsment hallgatói közül első évesek, és már végzett divatmenedzserek is kapcsolódnak a projektbe, melynek során egy workshopot szervezünk az általános és középiskolai diákok számára slow fashion – fast fashion témában. A workshop során egy bírósági tárgyalást imitálva csap össze a kétféle irányzat felsorakoztatva azokat a gazdasági, társadalmi, szociológiai, környezeti és pszichológiai tényezőket, melyek a tömegmárkákat és a fenntarthatóbb vonalat képviselő slow fashiont működtetik. Ez egy izgalmas játék, melynek révén szórakoztató formában tanulnak a diákok érvelni, vitatkozni a divat témáján keresztül, amely az önkifejezés miatt mindenkit érdekel ebben a korosztályban. 
 

Annak érdekében, hogy a tanárok felkészülést támogassuk a Fenntarthatósági Témahét óráira, oktatóanyagokat állítunk össze a fenntartható divatról. Ezen kívül egy országos Reduce, Reuse and Recycle kapszulakollekció-pályázatot is meghirdetünk, melynek során a diákok csapatokban alkotnak kidobásra szánt textilhulladék felhasználásával, hogy valami újat, értékeset hozzanak létre. A zsűribe két kiváló szakembert: Mengyán Esztert, a fenntartható divat szakavatott bloggerét, és Majoros Zitát, a Printa alapítóját kértem fel.  

 

Ki a célcsoportja a projektnek? 

A Kárpát-medencében közel 2 000 iskola 12-18 év közötti diákjai vesznek részt a programban. De ugyanígy célcsoport az őket tanító oktatók, és persze a szülők, családok is, hiszen a pályázat révén, a háttérből támogató jelleggel ők is részt vehetnek a kreatív munkában, gondolkodásban.  

 

A projekt kidolgozásába bevontad a Metropolitan Egyetemre járó hallgatóidat? 

Ez evidens volt számomra, hiszen a fenntartható divat iránt erősen elhivatott minden hallgatónk. Önkéntesen lehetett jelentkezni: a programról az aktív hallgatókat, és az Alumni közösség tagjait is tájékoztattam. Igazán színes csapat jött össze! Külön öröm számomra, hogy már végzett hallgatókkal dolgozhatnak együtt az elsősök.  

 

A Fenntartható divatmárka menedzsment szakirányú továbbképzés tavaly indult a METU-n. Mik az első tapasztalatok, hogy fogadták a hallgatók a képzést? 

A pandémia közepén akkreditáltuk a képzést, így a jelentkezési kampány is egy erősen COVID fókuszú kommunikációs zajban történt. Épp ezért pozitív visszajelzés volt a sok jelentkező. Biztos vagyok abban, hogy a már 5 éve működő divatmenedzser képzés renoméja biztosította az erős alapot az új képzés bevezetésére. Nagy támaszom a kiváló oktatói csapat, akikkel közösen gondolkodva folyamatosan frissítjük, újítjuk a képzést. A korábbi, végzett évfolyamok is üdvözölték a megújulást, illetve az a tény, hogy egyre több komoly szakmai múlttal rendelkező divatipari szakember jelentkezik a szakra, azt mutatja, hogy ebben a bizonytalannak tűnő helyzetben egy út van: tanulni és fejlődni.  

 

Tapasztalataid alapján, hogy látod, a jelenlegi generáció fogékony a tudatos fogyasztásra? 

Igen, egyre tudatosabb a fiatalabb generáció is. Az Egyesület jóvoltából több egyetemmel, köztük az ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karával közösen végzünk egy kutatást 10-18 éves, felső tagozatos és középiskolás diákok körében, többek között a fenntarthatósághoz való viszonyukról. Idén a kutatásban hangsúlyosan szerepel a fenntartható divat is, mert azt látjuk, hogy az említett célcsoport érdeklőik e téma iránt, és nyitott a tudatos fogyasztásra.  

 

Sok fiatal számára egyelőre elérhetetlen az, hogy rendszeresen designer ruhadarabot vásároljon, ezért nyúlnak általában az elérhetőbb - fast fashion - márkák darabjaihoz. Mit gondolsz, mik lehetnek azok az apró lépések, amelyekkel egy egyetemista vagy pályakezdő fiatal már tudatosabban építheti fel ruhatárát? 

Valóban sokak számára megfizethetetlen egy designer márka. Ma már azonban nem feltétlen szükséges megvenni egy különlegesebb ruhadarabot, lehet például kölcsönözni is, vagy kincsekre bukkanni second hand üzletekben - akár online.  
 
Mindezzel együtt azt gondolom, hogy a tudatos fogyasztás kialakításához a legfontosabb az önismeret. Azaz, hogy tudjuk, mi áll jól nekünk színben, fazonban; vagy mi illik az életmódunkhoz. Használjuk az öltözködést arra, hogy kifejezzük egyéniségünket! Ez egy örömteli játék. Ha nem az után rohanunk, hogy éppen mi divatos, nem tesszük ki magunkat felesleges költekezésnek, majd az azt követő lelkiismeretfurdalásnak. És akkor talán összegyűlik a pénzük egy különleges hazai designer darabra, vagy épp a gardróbunkban fedezünk fel egy régi kincset, ami csak fel kell dobni egy kiegészítővel.  

 

2021. 03. 25.